Szerző neve: Sőreg Krisztina
Tanulmány címe: Növekedési lassulások és a függő piacgazdaságok elmélete Kelet-Közép-Európa esetében – Magyarország gazdasági növekedése a Visegrádi Csoport fejlődési útja fényében
DOI azonosító: DOI: 10.36817/KM.2019.1.2
A teljes tanulmány az alábbi hivatkozáson érhető el.
Absztrakt: Kétségtelen, hogy a rendszerváltást követően Kelet-Közép-Európa gazdaságai szignifikáns fejlődési utat jártak be, melynek során bőven akadtak gyors felzárkózási, illetve komolyabb visszaesési periódusok is. A Szovjetunió felbomlása óriási kihívás elé állította a régió országait: egy olyan környezetbe kerültek, ahol rövid időn belül alkalmazkodniuk kellett a jóval fejlettebb, nyugati országok indukálta versenyhez, illetve az Európai Uni-óhoz való csatlakozás peremfeltételeinek teljesítéséhez. Joggal fogalmaz-hatunk úgy, hogy tágabb értelemben a kelet-közép-európai országok, szűkebben vizsgálódva pedig a V4-es csoport speciális esetet képez Európa fejlődését illetően. A kezdeti kiszolgáltatottságról, rugalmatlanságról, óriási gazdasági-társadalmi alulfejlettségről hirtelen meginduló növekedési-felzárkózási pályára való, relatíve rövid időszak alatt történő átállás nem kevés feszültség forrásának bizonyult. 2008-as gazdasági világválság előtt a közép-kelet-európai országcsoport a világ legdinamikusabban növekvő térségei között szerepelt: 2000-től 2008-ig az éves reál GDP növekedési ráta 4,6% volt, az egy főre eső bruttó hazai termék növekedése pedig 4,8%-ot ért el. Utóbbi paraméter négyszer gyorsabban bővült, mint Nyugat-Európában. Azonban hozzá kell tenni, hogy a közvetlen külföldi tőkebeáramlás hajtotta növekedés hosszú távon nem feltétlenül szolgálja a valódi felzárkózást abban az esetben, amennyiben az adott ország vagy országcsoport nem fejleszt ki olyan stratégiát, amely növekedési stabilitásához járulna hozzá. A 2007-08-as válság alapvetően rávilágított arra, hogy jelen országok továbbra is igen sérülékeny gazdasággal rendelkeznek, ráadásul földrajzi értelemben is az Európai Unió perifériáján helyezkednek el, s éppen emiatt alakulhatott ki az elmúlt években tapasztalt elhúzódó recesszió. Jelen tanulmány keretében a visegrádi országok rendszerváltást követő és napjainkig tartó gazdasági növekedése és fejlődése kerül vizsgálódásunk középpontjába a külföldi működőtőke-befektetések alakulása szempontjából, valamint Magyarország pozíciója az ún. közepes jövedelmi csapda epizódok alatt. A felállított kutatási hipotézis szerint a régió fogyasztás alapú növekedése tovább fokozta a külső sokkoknak való kitettséget és a tartósan elhúzódó stagnálás kialakulását a 2008-2009-es gazdasági válság kialakulását követően.
Kulcsszavak: V4, fejlődés-gazdaságtan, növekedési lassulások, függő piacgazdaságok
Abstract: It is undeniable that the economic growth path of the Central Eastern European Countries has been often viewed as a special case within the European Union’s development from the viewpoint of both medium as well as long term tendencies. After the dissolution of the Soviet Union, member states of the V4 Group were stricken by a severe transformation crisis, however, after 1995 large-scale FDI inflow has greatly contributed to the relatively high GDP growth rate of the region. The next massive growth stimulator was the 2004 accession to the European Union, nevertheless, the 2007-08 global economic and financial crisis has provoked a significant growth slowdown episode in frames of a prolonged recession in case of the Visegrad Four. In the present study, the issue under scrutiny is the overall economic development of the V4 countries concentrating on the period after the 1989 regime change until nowadays. As on the occasion of current presidency of the Group, our research focuses on the economic growth of Hungary. Despite the two relevant income trap episodes presented in this research, on the basis of recently published data it seems that the third largest country of the Four has overcome the crisis-driven economic turmoil and a slight convergence may be also detected towards the most developed centre states of the EU. Yet, if analysis is carried out in a longer term, different conclusions may be drawn concerning its catching-up tendency. On these grounds, it is important to examine how the V4 cooperation could be further developed in order to stimulate member states’ long-term economic growth and convergence. Besides the individual development of the four countries, the overall growth path of the Group and – in a broader perspective – the Central Eastern European Countries should be reorganized towards such factors as high quality human capital base, research and development investments and also high value added production for export. In frames of current paper, the economic growth and development of the Visegrad countries is examined with a special focus on foreign direct investments as well as Hungary’s position during the so-called middle-income trap episodes. According to the main hypothesis of the research, the region’s strong dependence on consumption has greatly contributed to the volatility of external shocks as well as the protracting growth slowdown that has developed following the economic crisis of 2008-2009.
Keywords: V4, development economics, growth slowdowns, dependent market economies