A bipoláris világrend megszűnésével Szíriának – akárcsak számos fejlődő országnak – újra kellett értékelnie külkapcsolatait, illetve hozzáigazítani a politikai és gazdasági alrendszer működését a fejlett államok által diktált standardokhoz.
Hosszútávon elsősorban az Egyesült Államokkal való kapcsolatok rendezése jelentette a fejlődés kulcsát, hiszen az 1990-es évek elején úgy tűnt, hogy a liberális demokrácia és piacgazdaság globális expanziója elől a Szovjetunió széthullásával az utolsó akadály is elhárult.
Szíria a Szovjetunió széthullásával egy jelentős gazdasági-katonai partnerét veszítette el, és ha az Egyesült Államok személyében nem is az újabb potenciális szövetségest látta, de a vele való együttműködésre nagyobb hangsúlyt fektetett, mint a megelőző évtizedekben. A megváltozott nemzetközi színtéren nemcsak a fejlett országokkal, hanem a közel-keleti régió államaival is fejlesztette kapcsolatait, amely kiváltképpen Irak és Irán vonatkozásában a 2000-es években egyre inkább terhessé válnak, és hozzájárulnak Szíria nemzetközi elszigeteléséhez.
A Külügyi Műhely – Gyorselemzés sorozat ötödik elemzése az 1990-1999-es évek vonatkozásában vizsgálja meg Szíria főbb politikai és gazdasági mérföldköveit, keretbe rendezve az elmúlt és az elkövetkező évtized eseményeivel. Az elemzés az alábbi hivatkozáson érhető el:
Tóth Zoltán Balázs_Külügyi Műhely – Gyorselemzés sorozat_2018_5