Szerző neve: Kartai Gergő
Tanulmány címe: A kettős állampolgárság jogi szabályozása Szlovákiában
Title: Legal regulation of dual citizenship in Slovakia
DOI azonosító: DOI: 10.54599/kmgys.2023.4
A teljes tanulmány az alábbi hivatkozáson érhető el.
Absztrakt: Minden szuverén állam a belső jogában önállóan határozhatja meg az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, éppen ezért nincs egységes álláspont arra nézve, hogy jogi értelembe mely jogok és kötelezettségek alkotják az állampolgárságot. Ugyan vannak nemzetközi és európai ügyek (lsd. Nottebohm-ügy, Rottmann-ügy, Tjebbes-ügy, Micheletti-ügy), melyek bár kiemelnek bizonyos elvi tételeket, mely tételeket és joggyakorlatot az államoknak figyelembe kellene venniük, azonban ez a jogkövető magatartás nem mindig érvényesül. Az1960-as évek végétől Csehszlovákiában több törvény is rendelkezett a szlovák, a cseh és a szövetségi állam állampolgárságának megszerzéséről és elvesztéséről. A magyar kedvezményes honosítás ellenreakciójaként értelmezhető a szlovák kormánynak a szlovák állampolgárságról szóló törvény alkotmányt sértő, szigorú jellegű módosítása, amely ahhoz vezetett, hogy 2022. decemberéig több mint 4300 ember veszítette el szlovák állampolgárságát. A szlovák Parlament tavaly fogadta el az állampolgársági törvény ismételt módosítását, mely a megfosztott szlovákiai magyarok többségének helyzetén mit sem javított. Felmerül tehát a kérdés, hogy az Európai Unióhoz csatlakozott Szlovákia állampolgársági törvény módosításai megfelelnek-e az európai uniós és a nemzetközi jogi normáknak? Vagy hogy megvalósul-e Szlovákiában az egyenlő elbánás elve az állampolgárság vonatkozásában? Meglátásom szerint ezek mind-mind olyan érdekfeszítő és releváns kérdések, amelyek nagymértékben meghatározzák és rányomják bélyegét a mai társadalmunkra.
Kulcsszavak: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, jogalkotás, Szlovákia, Európai Unió joga, nemzetközi jog
Abstract: Each sovereign state can independently define the rights and duties of citizenship in its internal law, and there is therefore no uniform view on which rights and duties constitute citizenship in legal terms. Although there are international and European cases (see Nottebohm Case, Rottmann Case, Tjebbes Case, Micheletti Case) which, although they highlight certain principles which States should take into account, this legal principle is not always applied. Since the late 1960s, Czechoslovakia has had several laws on the acquisition and loss of Slovak, Czech and federal citizenship. The Slovak government’s unconstitutionally strict amendment of the Slovak Citizenship Act, which led to the loss of Slovak citizenship by December 2022 of more than 4,300 people, can be seen as a backlash against Hungarian preferential naturalisation. Last year, the Slovak Parliament adopted a further amendment to the Citizenship Act, which did nothing to improve the situation of the majority of deprived Hungarians in Slovakia. So the question arises whether the amendments to the citizenship law of Slovakia, which has joined the European Union, are in line with EU and international legal standards. Or whether the principle of equal treatment as regards citizenship is being implemented in Slovakia? In my view, these are all fascinating and relevant issues that largely define and shape our society today.
Keywords: minority rights, dual citizenship, legislation, Slovakia, European Union law, international law