Szerző neve: Schvéd Brigitta Kinga
Tanulmány címe: A felosztási diplomácia gyakorlata és a hatalmi egyensúly kérdése Lengyelország XVIII. századi példáján keresztül – Az első lengyel felosztás kortárs angol politikai ikonográfiája (1772-1774)
Title: The Practice of Partition Diplomacy and the Question of Balance of Power Through the 18th-Century Example of Poland – The Contemporary English Political Iconography of the First Polish Partition (1772–1774)
DOI azonosító: 10.36817/km.2021.1.6
A teljes tanulmány az alábbi hivatkozáson érhető el.
Absztrakt: Poroszország, Oroszország és Ausztria 1772-ben sikeresen kezdte meg a lengyel–litván nemzetközösség területének egymás közötti felosztását, majd a három közép-kelet-európai hatalom új típusú felosztási diplomáciai gyakorlatának következtében a harmadik felosztást követően, 1795-re Lengyelország hosszú időre eltűnt Európa térképéről. A felosztásokra tárgyalóasztalok mellett, diplomáciai egyezmények révén került sor anélkül, hogy bármelyik szomszédos nagyhatalom háborúba keveredett volna egymással, avagy Lengyelországgal. A kortárs nyugat-európai diplomaták főként az európai hatalmi egyensúly alakulásának szempontjából vizsgálták az eseménysorozatot, tartva a három közép-kelet-európai hatalom inváziójának nagyhatalmi következményeitől. Már a kortárs visszhangok zöme is úgy vélte, hogy Lengyelország felosztásaiban egy újfajta egyensúlyozó politika, egy felosztási diplomáciára épített hatalomgyakorlat öltött testet. Jelen tanulmány ennek a sajátosan egyensúlyozó, felosztási diplomáciára épített nagyhatalmi konstellációnak a gyökereit kívánja vizsgálni egy sajátos aspektusból, elemezve az első lengyel felosztáshoz (1772) vezető bel- és külpolitikai utat, mindemellett bemutatva az európai hatalmi egyensúlyban különösen érdekelt Nagy-Britannia véleményét Lengyelország feldarabolásáról. A tanulmány fő része az első felosztásról szóló különböző brit vélemények vizualitását elemzi. A felosztásra reflektáló, közvetett vagy közvetlen módon ahhoz kapcsolódó kortárs brit politikai metszetek tekintetében öt grafika kerül részletes politikai ikonográfiai elemzésre a British Museum gyűjteményéből az 1772–1774 közötti időszakból.
Kulcsszavak: diplomáciatörténet; XVIII. század; Lengyelország felosztása; hatalmi egyensúly; felosztási diplomácia; Nagy-Britannia; politikai ikonográfia
Abstract: Prussia, Russia, and Austria successfully began to divide the territory of the Polish–Lithuanian Commonwealth in 1772, and as a result of a new kind of partition diplomacy of the three Central and Eastern European powers, Poland disappeared from the map of Europe for a long time after its third partition in 1795. The partitioning took place over negotiating tables and through diplomatic agreements, without any of the neighbouring great powers going to war with each other or with Poland. Contemporary Western European diplomats have focused on the evolution of the balance of power in Europe, fearing the great power consequences of the invasion of the three partitioning powers. During the divisions, the Western powers such as France or Great Britain – although fully opposing such violent breach of Polish–Lithuanian statehood – did not act against the dividing powers. A new kind of balancing policy and partition diplomacy materialized in these partitions of Poland and the loss of Polish sovereignty. The present paper seeks to explore the roots of this peculiarly balancing constellation of great powers, analyzing in detail the internal and external political environment that led to the first division of Poland in 1772, while investigating the opinion of Great Britain on the partition. The main part of the study analyzes the visuality of the English media reactions to the first division. In connection with contemporary English political engravings that directly or indirectly related to the division, five graphic products from the British Museum are analyzed in detail from the period 1772–1774.
Keywords: history of diplomacy; 18th century; partition of Poland; balance of power; partition diplomacy; Great Britain; political iconography