A II. világháború befejezése előtt, 1944. december 24-én jelent meg Újvidéken az alakuló Jugoszláviában a magyar nyelvű Szabad Vajdaság napilap. Kezdetben az azonos nevű szerb újság fordítása volt. A következő év szeptember 27-én a Magyar Szó nevet vette föl, és ettől kezdve mindinkább, majd teljesen önálló szerkesztésű újsággá vált. 1945 végére már 30 ezer példányban került az olvasókhoz, később pedig vasárnaponként eljutott minden második jugoszláviai magyar család asztalára.
1955-től másfél–két évtizedig aranykorát élte: gazdag volt műfajokban és mellékletekben. Az ország sajátos (el nem kötelezett) politikai irányultságának köszönhetően szinte az egész világot bejárhatták újságírói. Nem véletlenül nevezték ebben az időszakban a világ legjobb magyar nyelvű napilapjának.
Az 1990-es években sok megpróbáltatáson esett át háborúellenes tartalma miatt, a megszűnés veszélyei is fenyegette, de túlélte.
1957-ben nem egész egy év alatt Újvidéken négyemeletes impozáns székház épült a Magyar Szó számára, amit Forum-házként ismerhettünk, és csakhamar magyar sajtóházzá nőtt – nyomdával, könyvkiadóval és folyóiratok szerkesztőségeivel, erős terjesztőhálózattal, trafikokkal. Sajnos a rendszerváltással sok értéket elveszített, de továbbra is a vajdasági magyarság fontos intézménye maradt, szinte a kezdetek óta szellemi központja.
2004-ben a Tartományi Képviselőház a Magyar Nemzeti Tanácsra ruházta át az alapítói jogokat, de részben azóta is a vajdasági költségvetésből finanszírozzák a lapot. Ez a teljes bevételnek nagyjából egyharmadát teszi ki, a nagyobb részt a szerkesztőség és a nyomda valósítja meg.
Az MNT tájékoztatási stratégiát dolgozott ki, amely kimondja az elvárást, hogy a lap nemcsak magyar nyelven, hanem magyar szellemiségben tájékoztat. Ez a témaválasztástól a témaföldolgozásig megszabja az újság tartalmi arculatát. Tükrözi azt, hogy bár nem az anyaországban élünk, anyanyelvünk, kultúránk, vallásunk stb. az anyanemzethez kötődik.
A Magyar Szó korábban is kapott támogatásokat az anyaországtól, alapítványoktól és a kormánytól, igazán mégis 2010 óta növekedett meg jelentősen a segítség. A Fidesz–KDNP-kormány rendszeresen és tervszerűen nyújt támogatást. Ennek köszönhetően juthatott 2018-ban új helyiséghez a szabadkai szerkesztőség, nagy fölújítások történtek és még mindig tartanak az újvidéki székházban.
Az újság hetente hat alkalommal jelenik meg 20 oldalon, vasárnap bővebb terjedelemben. Mindennap tartalmaz tematikus mellékletet a következő tartalmakkal: sport, mezőgazdaság, rejtvényújság, szórakoztató magazin, művészetek, egészségügy, ifjúság, riport. A tudományos témák rendszerint a mellékletekben kapnak helyet.
A Magyar Szó internetes megjelentetése kezdetleges formában viszonylag korán, 1999-ben kezdődött. Azóta folyamatosan bővül és korszerűsödik a weboldal, amely az alábbi hivatkozáson érhető el: https://www.magyarszo.rs/
Alaptevékenysége mellet a Magyar Szó szerkesztősége alkalmi könyvkiadással is foglalkozik. Évente könyvnaptárt (kalendáriumot) jelentet meg, s mellette egy-egy, a lap tartalmához kötődő, rendszerint gyűjteményes kötetet.
A vállalat adja a Mézeskalács c. gyermeklapot, a nagyobb gyerekeknek a Jó Pajtást, a Magyar Szó mellékleteként kéthetenként pedig a Képes Ifjúság jelenik meg.
Az újvidéki központi szerkesztőség mellett Szabadkán, Zentán és Topolyán működik az újságnak szerkesztősége.
A Magyar Szó Kft. szerkesztősége 2020-ban mintegy 80 dolgozót foglalkoztat, a nyomdával és kísérőszolgálatokkal együtt 180 feletti a létszám. Az újság példányszáma az elöregedés, az elvándorlás és az internetes megjelenés következtében folyamatosan csökken: a hét két napján 14 000 körüli, a többi napokon néhány ezer példányban jut el az olvasókhoz.