Szerző neve: Vigh Beáta
Tanulmány címe: Az európai uniós védjegy (EUTM) kizáró lajstromozási kritériumai módosulásának hatása a vállalkozások védjegyválasztására
DOI azonosító: https://doi.org/10.36817/km.2020.1.5
A teljes tanulmány az alábbi hivatkozáson érhető el.
Absztrakt: Az uniós egységesített védjegyrendszer az Európai Unió verseny- és innovációpolitikájának fontos részét képezi, amely egyszerre jelent hatékony jogvédelmi eszközt és kihívást. Az elmúlt évek európai bírósági joggyakorlata rámutatott, hogy rugalmas védjegylajstromozási kritériumok szükségesek, ugyanis a technológiai fejlődés és a digitalizáció következtében új védjegytípusok, új megjelenítési módok jelentek meg, amelyek kizárása a lajstromozási eljárásból a korábbi szigorúbb formai követelmények miatt szükségtelenül szegényebbé tenné a versenyszférát és megfosztaná a vállalkozásokat az újszerű, innovatív megjelölések használatától. A védjegyreform számos hasznos, régóta várt, előremutató változtatást vezetett be a lajstromozási eljárásba mind az anyagi jog, mind az eljárás és az adminisztráció szempontjából, amelyeknek kiindulópontja a védjegy fogalmának megújított meghatározása. A módosításokat több kritika is éri, hiszen a rugalmasabb jogszabályi keretek folyamatosan értelmezési kihívások elé állítják a védjegybejelentést tevő feleket, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát, valamint az Európai Bíróságot, amely esetről esetre újra értelmezi és alkalmazza a módosult feltétlen kizáró jellegű kritériumokat.
Kulcsszavak: európai uniós védjegy, védjegyreform, nem hagyományos védjegy, kizáró lajstromozási kritérium, vállalkozás
Abstract: The unified European trademark registration system is an important part of the European Union’s competition and innovation policy, representing both an effective legal protection tool and a challenge. In the last years, the European Court’s case law pointed out to the fact that flexible trademark registration criteria were needed because new trademark types, new forms of representation appeared due to the technological and digital development. The exclusion of these new branding methods from the registration process, based on the formerly narrow criteria, would unnecessary impoverish the field of competition and deprive the companies of using new, innovative forms of marks. The trademark reform introduced many innovative changes in the trademark registration system considering the substantive law, litigations and administrative process. The starting point of the reform is the modified, renewed definition of the trademark. The modifications are also subject of many critical opinions, as the flexible legal framework continuously represents an interpretive challenge for the solicitants, the European Intellectual Property Office and the European Court. The latter reinterprets and applies the modified absolute exclusive registration grounds on a case-by-case basis.
Keywords: european trademark (EUTM), non-traditional trademark, absolute grounds of registration, business