Szerző neve: Schubert Bálint
Tanulmány címe: Nürnbergtől Hágáig – Az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmi dilemmái
DOI azonosító: 10.36817/km.2020.2.6
A teljes tanulmány az alábbi hivatkozáson érhető el.
Absztrakt: Jelen tanulmányomban – viszonylag késői megjelenése ellenére, a nemzetközi jogban és a mindennapokban is gyakran felmerülő – az emberiesség elleni bűncselekmények témáját kívánom körüljárni. Rövid történeti áttekintés után – amelynek során nemcsak a jelenség üldözésének létrejöttére, hanem a XX. század során végbemenő fejlődésére is kitérek – a XX. és XXI. században megjelenő, a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszéknek (ICTY), a Ruandai Nemzetközi Törvényszéknek (ICTR), valamint a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) az emberiesség elleni bűncselekmény fogalmának meghatározásához kapcsolódó gyakorlatát mutatom be. Ennek során részletesen megvizsgálom azokat az elemeket, amelyek mindhárom nemzetközi törvényszék gyakorlatában egységesen megjelennek, rámutatva ezeknek a bírósági gyakorlatban történő alkalmazására. Ezt követően foglalkozom az úgynevezett alapcselekmények bemutatásával, amelynek során az emberiesség elleni bűncselekmények megvalósulásának összes módjára kitérek. Dolgozatom során egy általános képet kívánok festeni a téma alapjairól, valamint ezen alapoknak a gyakorlatban történő megjelenéséről, mindezt pedig számos a fent említett törvényszékek előtt elbírált üggyel illusztrálom.
Kulcsszavak: emberiesség elleni bűncselekmények, nemzetközi büntetőjog, Római Statútum, bírósági gyakorlat
Abstract: This article briefly addresses the topic of the prosecution of crimes against humanity, which – despite their relatively late appearance – is common in international law. After a brief historical review – which deals not only with the phenomenon but also its development during the 20th century – the paper presents the practices of the International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia (ICTY), the International Criminal Tribunal for Rwanda (ICTR) and the International Criminal Court (ICC), in defining the concept of crime against humanity. In doing so, the article will examine in detail the elements which appear uniformly in the practice of all three international tribunals, underlying their application in case-law. Then, the paper introduces those conducts in which all forms of crimes against humanity can be committed. The paper paints a general picture of the fundamentals of the topic and how these foundations are put into practice, which is illustrated by many cases tried before the above-mentioned tribunals.
Keywords: crimes against humanity, international criminal law, Rome Statute of the International Criminal Court, case-law