Megjelent a Külügyi Műhely 2020/1. száma
Megjelent a Külügyi Műhely c. online tudományos folyóirat 2020/1. száma.
Megjelent a Külügyi Műhely c. online tudományos folyóirat 2020/1. száma.
Kérjük, támogassa a Külügyi Műhely Alapítvány munkáját adója 1%-val!
A Külügyi Műhely 2020/1. számához várunk kéziratokat 2020. április 10-ig.
A Külügyi Műhely Alapítvány gondozásában a mai napon megjelent a Külügyi Műhely c. folyóirat első száma. Az online megjelenésű tudományos folyóirat a külügyi kutatások eredményeinek kíván teret engedni egyetemi hallgatóknak …
2019. április 11-én Szudánban a hadsereg megdöntötte a politikai elit hatalmát, amely azóta is tartó folyamatos bizonytalanságot okozott. A Külügyi Műhely – Gyorselemzés sorozatban szerzőnk, dr. Teleki Bálint rövid áttekintést …
Irán a közel-keleti hatalmi viszonyok alakításának egyik legaktívabb szereplője. Formális és informális csatornákon keresztül igyekszik minél több állami és állam alatti szereplővel együttműködni annak érdekében, hogy kompenzálja a nemzetközi politikai …
2017. év végén hivatalosan is győzelmet hirdettek a Szírián és Irakon átívelő Iszlám Állam felett, így utóbbi esetében megkezdődhetett a polgárháborús károk felszámolása. 2018. májusában parlamenti választást tartottak, amely jelentősége …
A 2011-es szíriai polgárháború az elmúlt években több százezer ember életét követelte, több millió ember kényszerült elhagyni otthonát és menekült külföldre, illetve a közel-keleti hatalmi viszonyok alakításában érdekelt harmadik országok …
Háfez el-Aszad három évtizeden keresztül irányította Szíriát, és halála után az elnöki tisztséget fia, Bassár el-Aszad „örökölte meg”. Bár formálisan népszavazás biztosította a legitimációt, mégis egyedüli jelöltként nem folyt érdemi …
A bipoláris világrend megszűnésével Szíriának – akárcsak számos fejlődő országnak – újra kellett értékelnie külkapcsolatait, illetve hozzáigazítani a politikai és gazdasági alrendszer működését a fejlett államok által diktált standardokhoz. Hosszútávon …